Gundel János (1844-1915)

A neves Gundel étterem megalapítója még gyermekként az "István főherceg" éttermében tanulta ki a szakmát: mint "pikoló" és "kenyeresfiú" kezdte, majd végigment a szakma összes grádicsán, és tátralomnici Palace Hotel vezetője lett. Innen költözött családjával Budapestre, hogy a jó nevü, de már leromlott egykori "Wampeticset", Budapest legelegánsabb éttermévé, a Gundellé tegye. Zenészeket, énekeseket később egy teljes szimfonikus zenekart és egy operaegyüttest is szerződtetett a vendégek szórakoztatására. Munkáját fia, Gundel Károly folytatta.

Hauszmann Alajos (1847-1926)

A Budán született neves építész ta nulmányait a József Muegyetemen végezte, majd a berlini Bauakademie növendéke volt. 1870-ben önálló irodát nyitott és tanított a Műegyetemen. Munkásságának elso két évtizedében neoreneszánsz stílusban alkotott ( Technológiai Iparmúzeum, a Törvénykezési Palota). Az ő tervei alapján épült a Szent István Kórház, az Erzsébet (ma Sport-) Kórház, a budapesti Tudományegyetem törvényszéki orvostani intézete, az Igazságügyi Palota (ma: Néprajzi Múzeum), és a New York Biztosítótársaság Erzsébet körúti palotája Ybl Miklós halála után ot nevezték ki a budai királyi vár bovítésének és átépítésének vezetojévé. Utolsó jelentos munkája a budapesti Muegyetem lágymányosi központi épülete. A Muegyetemen 1913-ban történt nyugdíjba vonulásáig oktatott.

Heltai Gáspár (1515-1574)

Az erdélyi Heltán, szász család gyermekeként született. Kolzsváron nyomdát alapított. Legismertebb műveiként az állatmeséit és a magyarok krónikája c. művét tartjuk számon.

Herczeg Ferenc (1863-1954)

Versecen született jómódú német család fiaként. Regényei és novellái a 19. század végétől tették népszerű íróvá. Fő művei: Pogányok, A hét sváb, Pro libertate.

Hess András (15. század második fele)

Nürnbergben született, majd Rómában, a pápai udvarban sciptorként dolgozott. Vitéz János váradi püspök hívására érkezett hazánkba és megalapította 1472-ben az első nyomdát. A Chronica Hungarorum, a Budai Krónika néven ismert legrégebbi nyomtatvány ebben a nyomdában készült el.

Hild József (1789-1867)

Előbb édesapja mellett, majd Bécsben és Kismartonban is tanult építőmesterséget. Apja halála után ő vette át a családi ipart. Itáliban töltött évei után hazatérve a legtöbbet foglalkoztatott pesti építőmester lett. Pesten több mint 900 építkezése volt, s ezek közül több száz ma is áll. Klasszicista stílusa hozzájárult a reformkori Pest egész arculatának kialakításához. Külön kiemelhetők a Lloyd-palota, a pesti Kereskedők Háza, vidéki kastélyai, hűvösvölgyi nyaralóvillái. Fő művei nagyméretű egyházi építkezések voltak. Legjelentősebb ezek között az esztergomi főszékesegyház, az egri székesegyház és a budapesti Bazilika is.

Jány Gusztáv (1883-1947)

A Moson megyei Rajkán német családban született. 1942-ben, a második világháború alatt a Donnál, vezérezredesi rangban a 2. magyar hadtest parancsnoka volt. 1945-ben Németországba menekült, majd önként vissztért Magyarországra. Ugyan Szálasi alatt nem volt hajlandó szolgálni, de 1946-ban szabad akaratából haza tért, hogy a népbíróság előtt megmenthesse tiszttársait. Halálra ítélték és kivégezték. Ügyének 1993-as újratárgyalásakor a Legfelsőbb Bíróság felmentette.

Jászai Mari (1850-1926)

A magyar színjátszás kiemelkedő egyénisége. Tízéves korában Győrött pesztonkának állt, majd Bécsben és Pesten szolgálóként kereste a kenyerét. Színpadon először Székesfehérvárott lépett fel mint statiszta, majd Molnár György népszínházánál játszott Budán. 1872-ben Laborfalvi Róza utódaként a Nemzeti Színház tagja lett, s egyévi megszakítással (Vígszínház), haláláig ott játszott. Elsőnek alakította Mo.-on az antik tragédia hősnőit, Antigonét, Jokasztét és Élektrát.

Klapka György (1820-1892)

A temesvári polgármester fiaként sváb családban születt. 1848 márciusában a magyar kormány szolgálatába lépett. Később a felső-magyarországi hadtest parancsnokaként 1849 október 2.-ig hősiesen védte Komáromot és utolsóként tette le a fegyvert. 1859-ben és 1866-ban megkísérelt felkelést szervezni a Habsburg kormányzat ellen. Az 1876-77-es orosz-török háborúban a szultán katonai tanácsadója volt, majd hazatért Magyarországra.

Kós Károly (1883-1977)

Temesvárott született a négygyermekes postatisztviselő egyetlen fiaként a magyar építész, író, grafikus. A József Műegyetemen mérnöki szakán tanult, majd az építész szakon szerezett diplomát. Egyetemi hallgatóként a Székelyföld építészetét tanulmányozta. 1916-ban az utolsó magyar királykoronázásra (IV. Károly) a budai vár díszítésére kapott megbízást. Állami ösztöndíjasként Isztanbulban is volt tanulmányúton. Kinevezték az Iparművészeti Főiskola tanárának de nem foglalta el katedráját, mert úgy vélte Erdélyben nagyobb szükség volt munkájára. 1919 után alkalmi munkákból él, műszaki rajzoló, nyomda-grafikus, illusztrátor, újságíró, plakátrajzoló és tervez: ex-libriseket, bútorokat, emléktáblákat, síremlékeket. Számos erdélyi folyóiat szerkesztésében részt vett. Részben a magyar kisebbségpolitika, részben demokrata szellemisége miatt, részben az erdélyi nép elszegényedése miatt nem kap komoly építészeti megbízásokat. Majd az újjáalakult Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület elnök-igazgatója lett. 1946-48 között nem zetgyűlési képviselő. 1945-ben a Kolozsvári Mezőgazdasági Főiskola dékánja, majd 1953-ig tanára.

Kugler Henrik (1830-1904)

A Gerbeaud-legenda Kugler Henrikkel kezdődik, aki egy soproni cukrászcsalád harmadik nem zedékeként alpított cukrászatot, előbb a mai József nádor téren, majd a Vörösmarthy téren. Kugler habos, csokoládés kávéja, különleges likőrjei, és cukor-bonbonjai vonzották a közönséget. A Kugler-torták és mignonok nagyon keresettek voltak, ezeket nála csomagolták először papírtálcára. Kugler Henrik 1882-ben Párizsban ismerte meg Gerbeaud Emilt és mivel nem volt utóda, akinek átadhatta volna cukrászdája vezetését, két év múlva Budapestre hívta őt, mint leendő üzlettársát. Érdemes volt Gerbeaud-t választai, mert a cukrászda választékát különleges, új termékekkel bővítette. Vajas-, párizsi- krémeket, több, mint százféle teasüteményt, csemegecukorkákat készített. Mint csokoládé-készítő mester, ő honosította meg Magyarországon a macskanyelvet és a konyakosmeggyet.

Lahner György (1795-1849)

A felvidéki Necpálon, sváb telepesek gyermekeként született. 1844-ben császári őrnaggyá nevezték ki. 1848-ban zászlóaljával bekapcsolódott a szerbek elleni harcokba. A szabadságharc alatt a honvédek felszerelését ő irányította. A világosi fegyverletételig a nagyváradi lőszergyár parancsnoka. A tizenhárom aradi vértanuk egyike.

Lahner Ödön (1845-1914)

A "századfordúló", a "boldog békeidők" egyik legnevesebb építésze. Számos szecessziós épület fűződik nevéhez. Többek között a Postatakarékpénztár, Iparművészeti Múzeum, Földtani Intézet és a híres kecskeméti tanácsháza ("Cifra palota").

Liszt Ferenc (1811-1886)

A romantika egyik legismetbb zeneszerzője, virtuóz zongoristája Nyugat-Magyarországon, Doborjánban született. 1823-ban költözött apjával Párizsba és egész életét Nyugat-Európában töltötte, de számos alkalommal volt Magyarországon. Az 1875 -ben alapított budapes Zeneakadémia egyik alapítója és első tanára volt. Az 1838 -as pesti árvíz megrendítette, és hangversenyei jövedelméből 25.000 Ft-ot küldött Magyarország megsegítésére. Számos magyar tárgyú kompozíciója született. Magyar rapszódiái és a "Hungária" című szimfonikus költeménye, melyben a hősi történelmi múltat örökítette meg. Zenei hagyatéka 673 tételből áll.

Márai Sándor (1900-1989)

Kassán született a 30-as és 40-es évek egyik legkedvebb írója. A második világháborút követően emigrációba kényszerült. Előbb Svájcban , majd Olaszországban élt végül New Yorkba költözött. Ott továbbra is magyarul írt, de a hidegháború végéig műveit nem adták ki. 1952 és 1967 között a Szabad Európa Rádió munkatársa. II. világháború alatt kezdett naplói szinte külön műfajt képeznek, tökéletes korrajzot mutatnak. Kéziratának teljes feldolgozása még mindig tart.

Mechwart András (1834-1907)

Gépészmérnök és feltaláló. Pályáját lakatosként kezdte, majd mérnöki tanulmányait Augsburgban végezte el. Nemsokára a Károly-Lajos-vasúti igazgatóságnál meghirdetett mérnöki állás miat Pestre jött. Itt megismerkedett Ganz Ábrahámmal és 1859-ben belépett Ganz Ábrahám kis vasöntőműhelyébe, amely az ő munkássága révén - főként Ganz halála után- jelentős vállalattá fejlődött. Miután Mechwart és igazgatótársa, Eichleiter átvette a vállalatot az örökösöktől, Mechwart lett a cég vezérigazgatója. Az általa felfedezett kéregöntésű, rovátkolt hengerekkel dolgozó hengerszékkel a magyar malomipar aranykorát alapozta meg. A gazdasági válság idején megalapította a Ganz-gyár elektromos osztályát és átvette a válságba került pesti vagongyárat is. Találmányai közé tartozik a gőzüzemű illetve petróleumüzemű szántógép is (1896)

Mindszenthy József (1892-1975)

1892. március 4-én született a Vas megyei Csehimindszenten Pehm József néven. A Pehm család sarjaként keresztelték meg, de Mindszenty néven vált országszerte ismertté. A szombathelyi püspöki nevelőintézetben végzett tanulmányok után 1915-ben szentelték pappá. Az 1918-19-es forradalmak idején politikai okokból letartóztatták. 1924-től címzetes apát, 1937-ben pápai prelátus lett. 1944. március 15-én szentelték püspökké, és helyezték a veszprémi egyházmegye élére. Mentette a meggyőződésük vagy származásuk miatt üldözötteket, ezért 1944 őszén a nyilasok elhurcolták Sopronkőhidára. 1945 őszén esztergomi érsekké, a következő évben bíborossá szentelték. Szembenállt a kommunista politikával, ragaszkodott az egyház társadalmi szerepének megőrzéséhez. Nyilvánosan emelt szót az 1947. évi választási csalások, majd az egyházi iskolák államosítása ellen. 1948 karácsonyán letartóztatták, a következő évben életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték. Az 1956-os forradalom idején kiszabadítása, érseki tisztének helyreállítása az egyik általánosan elterjedt követelés volt. Mindszentyt október 31-én katonákból és felkelőkből álló népes csoport kísérte Budapestre. November 3-án este rádióbeszédben szólt a nem zethez, ebben a kormányt a bukott rendszer örökösének nevezte. 4-én reggel a szovjet támadás hírére az Egyesült Államok nagykövetségére menekült, ahol menedékjogot kapott. 1957. március 9-én bejelentették, hogy Mindszenty ítélete hatályban van, vagyis amennyiben elhagyja a nagykövetség épületét, úgy folytatnia kell börtönbüntetése letöltését. 1962-ben - távollétében - 1956-os szerepéért is elítélték. 1971. szeptember 28-án előzetes megállapodás alapján elhagyhatta az amerikai követséget. Rómába emigrálhatott, azzal a kikötéssel, hogy nem jelentetheti meg emlékiratait. 1973-ban a pápa - arra hivatkozva, hogy másképp továbbra is betöltetlen maradna az esztergomi érseki szék - lemondásra szólította föl. Utolsó éveit Bécsben, a Pázmáneumban töltötte, ott halt meg 1975. május 6-án. Mariazellben temették el, hamvait 1991-ben Magyarországon az esztergomi bazilikában helyezték végső nyugalomra. 1994 márciusában megkezdődött az egyházi eljárás boldoggá avatása érdekében.

Munkácsy Mihály (1844-1900)

Pázmány Péter (1570-1637)

Esztergomi érsek, bíboros, a magyarországi ellenreformáció vezető alakja. 1587 -ben lépett be a Jézus Társaságba , előbb Bécsben bölcseletet, majd Rómában teológiát tanult. A grazi egyetemen bölcseletet és teológiát tanított. Prédikátorként Kassán és Nyitra vármegyében nagy sikerrel működött, szónoklatai hatására Forgách Miklós és Zsigmond grófok, Thurzó Kristóf és Esterházy Miklós (jobbágyaikkal együtt) rekatolizáltak. 1616 . szeptember 28-án esztergomi érsekké, 1629 -ben VIII. Orbán pápa bíborossá nevezte ki 1635 -ben Nagyszombatban egyetemet alapított teológiai és bölcsészeti karral (jogutódja főleg a jelenlegi Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara).

Perczel Mór (1811-1899)

Egy 16. században betelepült sváb család sarjaként a Tolna megyei Börzsönyben született. 1848 őszén a honvéd haderő ezredeseként legyőzte Ozoránál Jellasics utóvédét, majd 1849-ben a délvidéken harcolt. A szabadságharc leverése után előbb Törökországba, majd Angliába emigrált. Távollétében halálra ítélték. 1867-ben visszatért és országgyűlési képviselő lett.

Pollack Mihály (1773-1855)

Édesapja nyomdokaiba lépve választotta az építészi pályát. Szülővárosában, a bécsi építészeti akadémián Hetzendorf von Hohenberg tanítványa volt. Az akadémia után Milánóban szerzett új ismereteket, majd 1798-ben települt Pestre. Első munkája a Deák téri evangélikus templom építésének befejezése volt, illetve részt vett a pécsi székesegyház helyreállításában is. Ezután felügyelte a pesti Német Színház építését. Az 1808-ban alakult Szépítő Bizottság vezető tagjaként nagy szerepe volt a pesti építkezések irányításában. 1810 és 1830 között számos, városkép szempontjából ma is meghatározó pesti polgárházat és palotát tervezett, többek között az ő nevéhez fűződik a Horváth-ház, vagy éppen a Wurm-ház tervezése. az egykori pesti Vigadó, vagy a Ludoviceum épülete. Fő műve a Magyar Nemzeti Múzeum épülete.

Pöltenberg Ernő (1813-1849)

A bécsi születésű katonatiszt, császári századosként csatlakozott Görgeyhez, akinek tábornoki rangban bizalmasa lett. Az 1849 augusztus 13.-i világosi fegyverletételnél ő közvetített Görgei és az orosz hadtest vezetője, Rüdiger között. Pöltenberg Ernő 1849. október 6.-án aradi vértanuként halt meg.

Pray György (1723-1801)

Történész, a magyar történetírás megújítója, aki elsőként bukkant rá a Halotti beszédre és felismerte a magyar nyelv rokonságát a finnugor nyelvekkel. Ő a "kritikai történetírás" megteremtője.

Puskás Ferenc (1927-)

Radványi Géza (1907-1986)

Kassán - Márai Sándor testvéreként - született fimrendező, aki tanulmányai után újágíróként Európa több városában dolgozott. Előbb rendezőasszisztens, majd forgatókönyvíró különböző, főként német és francia filmgyárakban. Miután visszaköltözött Budapestre, 1946 - 1947 között tanított a Színművészeti Akadémián. 1947 -ben Olaszországba költözött. Forgat Franciaországban, tanított a müncheni Filmművészeti Főiskolán. 1977 -től újra Budapestre költözött. Filmei: Erdélyi kastély (1940), Zárt tárgyalás (1940), Európa nem válaszol (1941), Egy asszony visszanéz (1941), A beszélő köntös (1941), Fehér emberek (1942), Valahol Európában (1947), A tiroli kastély (1957 , Dass Schloss in Tirol, német), Nem kell mindig kaviár (1961, Es muss nicht immer Kaviar sein, német-francia), Tamás bátya kunyhója (1965 , Onkel Tom Hütte, német-francia-angol), Circus Maximus (1980).

Rákosi Jenő (1842-1929)

A 19. század második és a 20. század első felének újágíró fejedelme egy Vas megyei német családban született, eredetileg Kremsner néven. 1875-1881 között igazgatója volt az általa alapított budapesti "Népszínház"-nak. 1881-ben a Budapesti Hirlapot hozta létre, majd 1925-ig szerkesztette.

Rákosi Viktor (1860-1923)

A 20. század egyik legkiemelkedőbb alakja, aki számos regényt és elbeszélést írt az 1848-1849-es szabadságharcról. (Korhadt fakeresztek, Elnémult harangok)

Ráth György (1828-1905)

Pesti sváb családba született jogász, könyv- és régiséggyűjtő. Az Iparművészeti Múzeum vezetője. Régi magyar könyvgyűjteményét a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta, műgyűjteményét pedig az özvegye a magyar államnak adományozta.

Ráth Mór (1829-1927)

Ráth György testvére. A magyar könyvkereskedés és könyvkiadás egyik nagy alakja, a Magyar Tudományos Akadémia nyomdájának megalapítója. 1857-ben megnyitotta pesti könyvkereskedését, amely az 1848-as eszméket hírdető politikusok és írók találkozóhelyévé nőtte ki magát.

Schulek Frigyes (1841-1919)

A pesti születésű építészt a magyar eklektikus építészet jelentős egyéniségeként tartjuk számon. Tanulmányait Bécsbe végezte. 1870-ben Pesten telepedett le és Steindl Imre irodájában dolgozott. 1872-ben már a Műemlékek Országos Bizottságának építésze lett, majd a Műegyetemen a középkori építészet tanára. Számos magyar középkori építület helyreállításán dolgozott: a Budavári Nagyboldogasszony- (Mátyás-) templom átépítése (1873 - 1896), a jáki templom, a csütörtökhelyi kápolna, a kisszebeni templom, a lőcsei városháza stb. Az ő tervei szerint épült a szegedi ref. templom; a Halászbástya és a jánoshegyi Erzsébet-kilátótorony.

Schweidel József (1796-1849)

A bácskai Zomborban, sváb család gyermekeként született. 1848-ban csatlakozott a honvédhadsereghez. Buda ismételt osztrák bevételekor ő volt a vár parancsnoka. 1849 október 6.-án Aradon "kegyelemből" golyó általi halálra ítélték.

Semmelweis Ignác (1818-1865)

Steind Imre (1856-1929)

Az Országház építetője. Tanulmányait a budai műegyetemen és a bécsi képzőművészeti akadémián végezte. Építészeti stílusát a historizmus jellemzi. Előbb a reneszánsz , később a gótika felé fordult. Fő műve az Országház , amely 1884 és 1904 között épült. Az épület átadását sajnos már nem érhette meg. A nevéhez fűzöfő egyéb jeles épületek: a pesti Új Városháza , Vajdahunyad várának felújítása, Szeged en a ferences templom felújítás, Kassán a Szent Erzsébet székesegyház felújítása, a Múzeum körúti egyetemi épület ( ELTE Bölcsészkar), Rózsák terei Szent Erzsébet Templom.

Tömörkény István (1866-1917)

író, hírlapíró, könyvtáros A gyógyszerészi oklevél megszerzése után rövid ideig patikusként dolgozott. 1886-ban a Szegedi Híradó, később a Szegedi Napló, majd az Országos Hírlap munkatársa lett. Főképp a rövid műfajú műveiben az alföldi szegénységet realista módon mutatta be.

Törley József (1858-1900)

Pezsgőgyáros. Bécsben kereskedelmi akadémiát végzett. Az 1870-es évek második felében Franciaországban, Reimsben telepedett meg, hogy a pezsgőgyártás francia módját elsajátítsa. Majd 1881-ben tért haza és Budafokon megalapította nagy hírű pezsgőgyárát.

Türr István (1825-1908)

Baján született polgári családban, 1842-ben katonának állt. 1848-ban egy magyar gránátos ezred hadnagyaként Itáliába került bevetésre. 1849 januárjában azonban átállt a piemontiakhoz és egy magyar légiót szervezett Ausztria ellen. Garibaldi hadosztályparancsnokaként 1859 és 1860-ban harcol Ausztria ellen, majd Nápoly kormányzója lett. Az 1867-es kiegyzés után hazaért, széleskörű munkába fogott a gazdasági és kulturális élet fellendítése érdekében. A korszerű vízhasznosítás egyik úttörőjeként sürgette a víziutak fejlesztését, csatornák és öntözőtelepek építését. Az ő nevéhez kapcsolódik a Ferenc-csatorna . Részt vett a Panama-csatorna terveinek kidolgozásában is. Kezdeményezésére épült a Korinthoszi-csatorna (1881-93). Sokat tett a hazai felnőttoktatás és ismeretterjesztés ügyéért .

Ybl Miklós (1814-1891 )

A 19. század egyik legnagyobb magyar építésze. Bécsben végezte el a polytechnikumot, előbb Pollack Mihály , majd Koch Henrik építész irodájában dolgozott. Az 1840-es évek elején tanulmányutat tett Münchenben és Olaszországban . Korai stílusát a romantika jellemzte, román elemekkel, később a neoreneszánsz vált meghatározóvá. Nagy fájdalma volt, hogy ugyan közreműködött a Magyar Tudományos Akadémia székházának felépítésében, az akadémia nem választotta tagjai sorába. Számos alkotása közül a fő művének a Magyar Állami Operaház neoreneszánsz épülete számít. A Budavári Királyi Palota átalakítása is az ő nevéhez fűződik.

Zala György (1858-1937)

A neobarokk szobrászat egyik fő képviselője, művészeti tanulmányait Budapesten, Bécsben, és Münchenben végezte. Főleg nagyszabású emlékműveket, síremlékeket és portrékat készített. Első nevezetes munkája a Mária és Magdolna című márványszobor volt. 1885-ben megbízást kapott a Huszár Adolf által megkezdett aradi Szabadság-szobor elkészítésére. Ő nyerte el a Millenniumi Emlékmű kivitelezésének a megbízását, amelyet az 1920-as évek végén fejezte be. A kolonnád oszlopközeiben királyok szobrait helyezte el, illetve a kolonád talapzatát képező falrészt domborművek díszítik. Az oszlopok előtt Gábriel arkangyal és a hét vezér szobrait láthatjuk. Az 1900-as párizsi világkiállításon Zala Györgyöt az első díjjal jutalmazták Gábriel arkangyal szobráért. Művei közé tartozik Andrássy Gyula, Erzsébet királyné és Tisza István - Orbán Antallal együtt dolgozott rajta - emlékszobra. A Magyar Nemzeti Galéria harminc szobrát őrzi.

Zsolnay Vilmos (1828-1900)

Pécsen született a magyar porcelángyártás egyik legnagyobb alakja. A testvérétől megvásárolt kerámia üzletből ő alapította meg a világhírű pécsi Zsolnay Porcelángyárat. Mivel Zsolnaynak nem volt keramikus szakismerete, az üzem vezetésére külföldi szakembereket szerződtetett. Miután megtanulta a kémiát és technológiát 1872-től átvette az üzem vezetését. Az áru minőségének javítása és a költségek csökkentése érdekében vizsgálta a környéken található agyagokat. Állandóan kísérletezett az edény anyagának javításával, hogy művészi színvonara emelhesse a díszítést. Az 1878. évi párizsi világkiállításon egy addig nem ismert, porcelánfajansznak nevezett termékkel jelent meg. A cserepet magas hőmérsékleten olvadó, ólommentes mázzal vonta be, majd egy másfajta mázzal adta meg a díszítést. Az eljárással elnyerte a világkiállítás aranyérmét. Az 1880-as évek közepén kezdte meg a kályhacsempék, a sómázas kőagyagcsők és a faragható pirogránit épületkerámia-elemek szállítását. A Mátyás-templom, a kassai dóm, a Vajdahunyad-vár, a máriafalvai templom és a Parlament egyes részeit a Zsolnay cserepekkel díszítették.